„Még a Nobel díjas közgazdászok is csak számításaik apró töredékét végzik toll, papír és számológép igénybevételével, döntéseik 99%-át - beleértve a társra, karrierre, lakóhelyre vonatkozó fontos döntéseket is – érzetekre, érzésekre és vágyaknak nevezett kifinomult algoritmusok segítségével hozzák”.
(Yuval Noah Harari: Homo Deus (a holnap rövid története) Central Kiadó Csoport 2018
„A kutatások azt állítják, hogy az ember nem individuum (egy tudatú) hanem „dividuum”, legalább kettős tudattal
rendelkezik.
A kutatók a tudat helyét még nem találták meg, de a legtöbb kísérlet arra jutott, hogy nem egyetlen én hozza meg a
döntéseket. Inkább több különböző belső entitás közötti kötélhúzás eredményei! ”
Az egyik tudat egy „Narratív” (mesélő, történeteket kitaláló, értelmező központ), a másik egy „Tapasztalati”,
pillanatról-pillanatra változó tudat.
Azt a kérdést kell megválaszolnunk, hogy a döntési folyamatokban, melyik tudat vesz részt?
Életünk legfontosabb döntéseinek zömét a narálló én hozza.
Az igazat megvallva a tapasztaló én a narráló és egyáltalán nem független entitások, sőt a legszorosabban össze
vannak fonódva egymással.
A narráló én történetei nagyban befolyásolják, mit érez a tapasztaló én.
Amikor kérdéseket teszünk fel, a „Narratív” tudat válaszol, de vajon mennyire bízhatunk meg a „Narratív” tudatban?
A kérdezett egyén meg van győződve, hogy a válasza a valóság, hiszen ő nem tud különbséget tenni a „Narratív” és
a „Tapasztalati” tudat között.
„A legtöbben mégis narráló énünkkel azonosítjuk magunkat. Amikor azt mondjuk ”én”, a fejünkben lévő történetekre
gondolunk, nem a tapasztalataink szakadatlan áradatára.
Azzal a belső rendszerrel azonosulunk, mely látszatra logikus és következetes történeteket alkot az élet őrült
káoszából.
Az sem baj, hogy ezek a történetek telis-tele vannak hézagokkal és hazugságokkal, és újra meg újra olyan mértékben
átíródnak, hogy a mai történet akár szöges ellentéte is lehet a tegnapinak. Csak megmaradjon az az érzésünk, hogy
egyetlen állandó identitással rendelkezünk születésünktől halálunkig.
…
Az élettudományok azonban azt állítják, hogy a szabad individuum csupán biokémiai algoritmusok összessége
által koholt fikció. Az agy biokémiai mechanizmusai minden pillanatban felvillantanak valamilyen tapasztalatot, amely
rögtön el is enyészik.
… Ezek a pillanatnyi tapasztalatok nem adódnak össze semmilyen tartós egésszé.
A narráló én úgy próbál rendet teremteni ebben a káoszban, hogy egy soha véget nem érő történetet kovácsol,
amelyben minden tapasztalatnak megva a helye, és ezek a tapasztalatok ezáltal nyernek valamilyen tartós értelmet.
De bármilyen meggyőző vagy csábító legyen is, ez a történet puszta történet marad.”
(Yuval Noah Harari: Homo Deus (a holnap rövid története) Central Kiadó Csoport 2018
Itt olvashat legfrissebb kutatási eredményeinről, újdonságainkról. |
Display tervezés és gyártás. Formabontó megoldások. Keressen bennünket! |
||
Európai Uniós pályázataink keretében az alap kutatások mellett vizsgálati módszereink fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektetünk. |